Vízi emberek kutatása

Ez a vonal az elmúlt hónapok sorsszálainak összefűzéséből formálta ki önmagát. Az információk  Esztertől, Ibolyától, Violától származnak. És tőlem.

A kérdés amely pár hete hangzott el, a következő volt:

Kik a Vízi tündérek valójában?

Innentől vízi embereknek hívom őket, és vonatkoztassunk el a mesék tündérfiguráitól.

A kérdésre a válaszok a tatai Tündérfesztiválon kezdtek el összeállni, és onnantól formálja magát igazán. Rá kellett jönnöm, hogy az utolsó 30 évem csak ennek a kérdésnek a mentén szövődött. Az embereket eszerint sodorta mellém a Szél, minden egy apró adalék volt csupán. A Könyv, amely önmagát írja általam, szintén ennek a kérdésnek a mentén halad. A tündérkertes és a gerlés honlap olvasói szintén ehhez a kérdéshez kapcsolódnak, és ezernyi szálon kötődnek hozzá.

Ki az ANYA, akiből megszülettünk? Vérvonalak rejtik magukban a titkát, és őrzik az ősidők óta, a kezdetektől.

Kezdetnek megosztanám, ami jelenleg információban összeállt. Elég kusza még, sok képet nem is tudok még a helyére illeszteni, ezért le sem írom. A közreadott gondolat morzsák között már van kapcsolat. Érdemes kibontani a gondolatokat.

Több vonalon fut a történet.

  1. Kik is a tündérek valójában? Első körben a vízi emberek jelenlétét keressük világunkban. Az én látásom szerint ők voltak az elsők, náluk kell keresni az eredetet.
  2. Az Eszterházy családban az eddigi információk szerint nyomon követhető minden ág, amely a vízi embertől elvezetett a máig.
  3. Szűz Mária öröksége, és az előtte élő Anyák. A kérdés : Miképpen kapcsolódik Mária és a Tündérség?
  4. Nagy Magyarország területei, a hely maga, és a hozzá kapcsolódó törésvonalak mentén húzódó területek hálózata. Első körben keresendő a lápos vidékek tündér legendái.
  5. Egy további információ, amit érdemes követni: Török hitvilág, a törökök nálunk való jelenléte, az ő eredetük, és a rajtuk keresztül érkező „vírusok”, amelyek beépültek az itt élők dns-ébe, aurájába. Az én látásom szerint itt létükkor megidézték ismét a problémakört, amely már eredendően is itt volt.

Miképpen lehet ismét összefűzni ezeket a szálakat? Mindegyikőtöknél van valami gondolat, amit sorsában keresett, megélt, ami mindig is érdekelte, ami után kutatott.

Információk kuszasága fog következni egyenlőre, Emlékezet indítónak, hogy közösen szőjük meg az emlékezet hálót.

Bárki hozzá szeretne tenni információt, kérem, hogy tegye meg.

Vízi emberek kutatása” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Sziasztok!
    Holnap megpróbálom bescannelni a cikket, tartok tőle, hogy nem tudom egybefüggő pdf-nek csinálni, és igen sok oldal.
    Ma ahogy lapozgattam, megláttam, egy kis írást benne. Hany Istókról szól, akit a hansági Király-tó egy mocsaras részén fogtak el 1749-ben. Bőrét pikkelyszerű kéreg és fekete szőr borította, ujjai közt úszóhártya feszült. A fertődi Eszterházy-kastélyba vitték. Onnan később megszökött és évekig látták még a halászok.

  2. A török vonalhoz:
    A török hódoltság idején, gyakorlatilag minden a Magyar Királyság és Erdély területéről érkező jelentős folyó lefolyása a törökök által megszáll részen volt.
    Egészen a Duna-kanyaról a Vaskapu szorosig és a Fekete tengerbe torkollásig oszmán kézen volt minden.

    Jól látható, hogy nyugaton a kaniszai mocsaras vidék, észak-nyugaton a Balaton és árterülete. kicsit keletebbre a Sárrét Fehérvár környékén, északon a Duna kanyar és a Kárpátok, keleten pedig a Szamos, Maros határolja a hódoltság területét.
    Gondolhatnánk hogy ennek egyszerű katonai, vagy éppen logisztikai okai vannak, hiszen a korban nagyon nehéz volt a haladás gyalogszerrel is, de hadseregnek átvonulni ezeken a területeken veszélyes és lassú volt.
    És ha visszaemlékszünk a mohácsi csatára, ott is a király a legenda szerint a megáradt Csele patakba fulladt, és sok-sok katona keresett menedéket a csatavesztés után a Mohácsi sík mellett mocsarakban.

    De ha kicsit még korábbra tekintünk, akkor a tatár invázió idejéről is ránk maradtak legendák és történeti elbeszélések is, melyek szerint a tatár sereget a magyar mocsarak nagyon megijesztették és rengetek katona veszett oda olyan betegségek miatt, amivel korábban még nem találkoztak.
    Később, mikor az orosz seregek 1849-ben kelet felől betörtek az országba, hasonló dolgokkal találták szembe magukat, és óriási veszteségeik voltak betegségek miatt. Erről egyszer hallottam egy embert beszélni, aki szerint a véletlennél többről van szó, és van a Kárpát-medencének egy önvédelmi képessége.

    Aki ott volt Tatán hallhatta Szümük a hidra történetét, aki kiszívta a vizet/ életet mindenhonnan. Ennek fényében nézve a folyók helyzetét, sok kérdés felmerül a törökök motivációiról.

  3. Eszembe jutott pár dolog az írás kapcsán. Ezekről mind oldalakat lehetne még írni, de nem tudom, melyik mennyire illik ide, így csak röviden. 🙂

    Arra gondoltam, hogy nagyon-nagyon sok tündér legenda kötődik vízhez. A nagy vízekhez mind lehet találni tündér legendákat. A Csallóközhöz is kapcsolódnak tündérlegendák (aranyhajú tündérek, tündér Ilona), a Maroshoz is (folyóvá változott lányok), a Bodroghoz (tündérek könnye), a Rábaközhöz (tündérrózsák, Tündér Rózsa és Ilona meséje). Sok ilyen mesének vannak vonatkozásai más népekre nézve is és a törökök és tündér Ilona is gyakori motívum bennük.Tündér Ilona más népek meséiben is ott van, a keltáknál pl. Dana, de ott van az indiaiaknál is, Egyiptomban is, illetve sokszor kötődik ezekben a mesékben várakhoz és a “kirendelt” uralkodóhoz (tündér felmenők, keresztszülők).

    Jókai is ír a tündérekről (harmatkása gyűjtés, amit Gea a föld tündére ad). És sok más író, költő is.

    Magyarországon nagyon sok ártér, ősláp van, pl. Duna, Tisza környékén (itt szerintem a folyószabályozások és a holtágak is érdekesek), itt is van tündéres monda, pl. a Mocsárlakó Istenek legendája, Harcsaisten. Baranya megyében rengeteg árteres terület van, én ezzel foglalkoztam régebben részletesebben, ezekhez kötődnek mesék, pl. a karapancsai törökök elűzése.

    Sajóvámoshoz sok vízi tündér legenda kötődik (itt Ipolyi Arnold püspök és Csaplár Benedek történész is sokat kutatott), ezek a legendák kötődnek Skóciához is (kelpiek-kentaúrok) és a szláv mitológiához (ruszalkák). A Hővízi tó érdekes még itt, ennek is van tündére.

    Érdekes szerintem a növényvilág elnevezéseit megnézni, sok vízi növénynek van tündéres neve, tündérrózsa, tündérfátyol, stb., de nem csak a növényeknek, hanem a tájaknak is, pl. Tündérek Szigete. Ezzel kapcsolatos a párhuzam a tündérek és a múzsák között, a tündérek szent fájának tartják a fűzfát (ami ugye lápos területeken van leginkább), a görögöknél ugyanez pedig a múzsák szent fája, a Helikon pedig a Fűzfák hegye.

    Avalon sok forrás szerint a tündérek lakhelye volt, a béke, fiatalság, örök nyár kertje volt, egy igazi paradicsom (aval=alma).
    Maga a tündér szó is sokak szerint a tenger szóval azonos, sumér forrású szó (mások szerint pedig a sumér isten Dingir Ilama a szó forrása, ami elég erősen a Tündér Ilonára hajaz azért.)

  4. A Pezsgőgyár (a Tatai Tündér-Mese Fesztivál szomszédságában) tulajdonosai szintén egy lápos vidékről származnak, Kelemérről. Őket már meg is ihlettük, összegyűjtötték az ottani legendákat. A térkép készítés fontosságát ide is leírom. Van köztünk valaki, aki ezt elkészítené?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.