2019.01.18.

MA beléphetünk a jóság áramlásába, terhek nélkül.

Szétválasztásra kerültek olyan minták, amelyek a múlt árnyaiként akadályozták az egyedi sorsokat a kibontakozásban.

Ez egy lehetőség. Hogy élünk e vele, tudunk e élni vele, az már egyedi.

Ez  lélekszint. A kérdés, hogy elérjük e.

És a jóság. A kérdés, hogy valóban ismerjük e a lényegiségét.

Nem túljátszott.

Nem érdekből megtett.

Nem önmagunk dicsőítésére megtett.

Egy egyszerű, szótlan, szívből és a szellemiségünkből jövő áramlás, amely a csakrákat feltölti, leválasztja a múlt árnyait és a helyére helyezi.

Éppen ezért ez egy belső mérlegelő nap is. Felülbírálhatjuk önmagunk. A bíráskodásban részt vesz saját szellemiségünk is.

Az elmúlt időszakban előjöttek sérült női minták, akik elnyomottan léteztek a semmi szélén, nem volt kapcsolatuk a többi női mintával. Előjöttek és gyógyulást kértek. Anyákban és leányokban.

Az identitás zavarban szenvedők, bár erről eddig tudtuk sem volt, erősen összezavarodhattak önmagukban. Az identitás zavar jelzi, hogy más sorsát éljük. Anyánkét, nagyanyánkét, ősanyánkét. Vagy ő akarja élni a miénket a közös mintáinkon keresztül.

A szétválasztódás zajlik. A sérült női minták gyógyító energiához jutnak.

A védelem, a bizalom mintái újra rendeződnek.

Sok a segítség, éljünk vele. Kérjünk. Ha nem tudjuk mit, mert már nem is látjuk át a folyamataink és önmagunk, elég annyit, hogy “Segítsetek a gyógyulás, a rendeződés folyamatában”. Ne emeljünk ki részeket, mert nem tudhatjuk, hogy valójában mi most a fontos. Mi tart fogva életünkben bármit is.

Mindig megjön a segítség.

És maradjunk hűek önmagunk lelkületének áldott részéhez.

 

2019.01.18.” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük