2018.05.14.

Ismét egy érdekes hét.

Apáink, anyáink öröksége jön fel bennünk, de úgy, hogy hozzárakódik a saját felismerésünk is, amely oldó kulcsként fog szerepet játszani.

Feltehetjük az I-re a pontot, ha megértettük saját sorsunk káoszait, amelyet már örökségbe kaptunk, és becsülettel átmentünk a nehézségeket. Kitartóan kerestük a felismeréseket és oldásokat.

Most mindez aranyat ér, amelyet végre beválthatunk a sorsunkban.

Ezek után a káosz kitisztul, letisztul bennünk, hogy megleljünk önmagunkban saját világunkat, amelyet őseink nekünk alkottak akár vérük árán is, és mi eddig nem láttuk, inkább mások világát képzeltük a magunkénak.

Mindezt érdemes úgy nézni, hogy minden gyermek születése megnyit egy új dimenziót az ősei  dimenzionális terében. Ha valaki onnan kiszakad, bármi okból is, akkor keringő, helykereső lélekké válik, és elkezd építeni egy új világot önmagából. Földünk éber tudatilag érzékel dimenziója is ilyen.

De most csak a saját sorsunk dimenzionális tere fontos, mert később ebből indul minden nagyobb rendezés.

Meg kell lelnünk őseink dimenzióit, abba belerendezni a sorsunk, saját világképünk, csak ekkor tudjuk önmagunk felismerni. Az az ember, aki komoly önismereti feltárásokat végez, ő jó úton jár. Aki mások életét firtatja, mások világát tartja jónak, ő még messze van önmagától.

Mindezt összefoglalva, ha jól végeztük a sok-sok évi önfeltárást, akkor a héten szert tehetünk önmagunkról, egy helyes képre.   Arról is, hogy még hol a hiba, és arról is, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. Ez már nagy Kegyelem.

Nézzünk nagyon őszintén a tükörbe.

Ha őszinték voltunk önmagunkhoz, akkor megleljük a helyünket őseink világában, és megerősödve, tápláló talajra lelve folytathatjuk az utunkat.

Ügyeljünk álmainkra, mert a tudatalatti feldob mindent, amire szükségünk van. Ha nem emlékszünk az sem gond, mert megjönnek a gondolatok napközben.

De érdemes sokat pihenni, és főleg lazítani.

Ne akarjunk bizonygatni senkinek semmit. Csak figyelni önmagunk belső világára. Ott rejlik MINDEN, amire és akire szükségünk van.  Fogadjuk el őszinte szívvel, amit kapunk, és becsüljük az apró csodákat, amikben részünk lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.