2018.04.30. párkapcsolat

Mára még egy írás, amely segíthet. sok az illúzió az életünkben. Ezek egy része jó, mert segít teret nyitni  tudati világunk szűk ketrecében, más részük pedig csaló módon hazugság illúziókat kelt.

Az igazán hosszú távú, mély összetartozást jelentő párkapcsolatok a lélek szintjéről fakadnak. Van közöttük vérségi kapcsolat, amely valahány generációban összefonódik, mindenféle variációban, hogy tanulják egymást. Sok meg nem élt, ki nem bontott kapcsolatot takar, olyan a másik részéről megtapasztalt árulást, cserbenhagyást őriz, amely sok esetben ellehetetlenít egy ilyen kapcsolat gyilkos indulatok nélküli megélését. Sok közöttük az ellentét, hiszen egymás kiegészítői lennének. Amit az egyik tud, azt a másik nem ismeri. De a mélységben ott rejlik egy ősi kapocs, amely valami módon szinte minden generációban összehozza a lélekrészeket valamilyen formában. Néha csak pár percnyi találkozásra, de megjelennek egymás mellett.

A párkapcsolatnak ezen kívül van még jó pár formája, amely leginkább szövetség, vagy saját magunk felismeréséről szóló tükör. Ezeken növünk fel, hogy mire elérünk abba a sorsba, ahol megjelenhet a lélek szintjéről érkező másik felünk társként, akkor már ne üssük agyon, az értetlenségeink, elvárásaink már ne nyomorítsák a kapcsolatot . Az ilyen kapcsolatok egyre sűrűbben állnak össze, és leginkább életünk második felére érünk meg rá.

A tanuló kapcsolatok, szövetségek kellenek olyankor, amikor önbizalom hiányunk, vagy túltengésünk  van. Ez a kapcsolat a dominancia miatt megtanít kiállni önmagunkért, vagy éppen letördeli rólunk a túl nagy magamutogatást.

Kellenek olyankor, amikor közös célok vannak, amik összetartják a szövetséget. És ez lehet akár egy olyan gyermek születése, amely egyesít vérvonalakat egy közös célért, megoldásért, vagy éppen a olyan közös munkát végeznek, amelyhez párkapcsolat kell. Enek negatív aspektusa, amikor valaki nem tud együtt dolgozni másokkal, mert önmagát artja egyedüli megoldónak. Ez a kapcsolat ráneveli a közös alkotó munkára.

Amikor képesek egymás mondatát befejezni, mert tudnak egy hullámhosszon gondolkodni. Ez a közös teremtés egyik alapja. Vagy éppen megvétózza állandóan a másik gondolkodását, beleszól a mondataiba, és jobban tudja…..  Ez a kapcsolat megtanítja a tiszteletre, a csendre.

Vagy egyszerűen a testi biológia kapcsolja őket szorosan egybe. Itt megtanulják a másik lelkét is tisztelni, nem csak a testét használni.

A lélek kapcsolatoknál ezek egyike erősen sérült mindegyik félnél. Amikor a szövetség kapcsolatokon valaki átmegy és felismeri bennük önmaga hiányosságait, akkor válik méltóvá egy lélek kapcsolódásra.

Ha itt valahol hibát ejt, mert nem tanulta meg a kapcsolati leckéket, akkor elveszíti jó időre a lélektársát ismét.

A lélektárs egyszerre a munkatárs, a gyermek, a szexualitás, az együtt gondolkodó, a segítő, a szülő. Ez akkor tud így egyben jelen lenni, amikor nem várok semmit sem a másoktól, nem általa egészülök ki, hanem önmagamban is teljes vagyok. Nem azért vagyok vele, mert hiányt tölt be, vagy kényszerességem van felé, vagy magány érzést foltoz be, hanem mert én ő vagyok, és ő pedig én. Teljes vagyok magamban, elélnék egyedül gond nélkül. Ő is így van, de mégis egymás mellé érünk, és közös teret alkotunk. Mert ez így a világ legtermészetesebb módja. Ez lenne a cél. Természetesen amíg idáig eljutunk, minden sorsban más kanyarok szerint zajlik a tanulás. Nincsenek erre sémák.   Csak pár támpontot adtam kapcsolataink minőségének átgondolására.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.